TELVILLHírek Szemléletváltás- Adatközpont-dilemmák

Szemléletváltás- Adatközpont-dilemmák

Noha a célok hasonlóak, mégis előfordul, hogy az ügyfelek és az adatközpont-szolgáltatók nem egy nyelvet beszélnek. A hazai piac visszaesésének azonban más okai vannak.

Ma Magyarországon, ha egy vállalat elgondolkozik informatikai rendszerei jövőjén, három út közül választhat: házon belül oldja meg a teljes feladatot (vásárol és/vagy fejleszt); beköltözik egy adatközpontba (viszi vagy béreli a hardvert), és szoftvereket vásárol vagy bérel; egyáltalán nem foglalkozik a fizikai infrastruktúrával, a szoftver-vásárlással és -fejlesztéssel, ezzel szemben az erőforrásokat és az alkalmazásokat a felhőből vásárolja meg. Miközben nemzetközi szinten egyértelmű az elmozdulás az adatközpontok és a felhőszolgáltatások irányába, és ennek megfelelően mindkét piaci szegmens határozott növekedést mutat, Magyarországon némileg más a helyzet.

Az IDC felmérése szerint 2012-ben az adatközpontok (hoszting- és kolokációs központok) hazai piaca 10,6 milliárd forintot tett ki, ez 6 százalékos csökkenésnek felel meg 2011-hez képest. A felhőszolgáltatások ugyan 40 százalékos növekedést mutattak, ám a bázis rendkívül alacsony volt: a 2,5 milliárd forintos piac emelkedett 3,5 milliárdra 2012-ben.

Az IVSZ a hazai adatközpontok átlagos kihasználtságát 60-70 százalékra becsüli. A piac kínálati oldala Budapestre összpontosul, a mintegy 10 komolyabb létesítmény a fővárosban és annak környezetében helyezkedik el. Nagyobb beruházásokról nincs hír, az egyetlen kivétel a Synergon zöldmezős beruházásban épülő létesítménye.

Mi áll a visszaesés hátterében?

Béres András (Invitel), az IVSZ Adatközpont és Felhő Munkacsoportjának vezetője szerint az adatközpontok piaca leginkább a gazdasági környezet miatt teljesít a várakozások alatt. Sok vállalkozás szűnt meg az utóbbi időben, emellett számos megmaradó cég zárt be telephelyeket, fiókokat. A nemzetközi ügyfelek konszolidációs folyamatai is negatív hatást gyakorolnak a piacra, amennyiben az IT-központ nem Magyarországon valósul meg.

Ugyanakkor a virtualizáció és a felhőszolgáltatások terjedése is hozzájárul az adatközpont piac, azon belül is a kolokációs piac visszaeséséhez, hiszen a virtualizált környezetnek köszönhetően ugyanazon a fizikai területen több ügyfelet lehet kiszolgálni. A bevétel tehát valójában megvan, csak egy másik piacra, a felhőszolgáltatások piacára csoportosul át. A két piaci szegmens azonban semmiképpen sem mosható össze, hiszen egyes szolgáltatók a felhőszolgáltatásokat külföldi adatközpontokból nyújtják.

A technológiaváltás, a virtualizáció megjelenése akkor is csökkenti a bérelt négyzetmétereket, ha nincs szó felhőszolgáltatásról. Ha az ügyfelek nem fizikai szervereket helyeznek el az adatközpontban, hanem virtuális szervereket bérelnek, akkor egy adott területen több ügyfél szolgálható ki.

Nem növeli az adatközpontok kihasználtságát az IT-eszközök kapacitásának rohamos növekedése sem. A technológia fejlődése jellemzően megelőzi a cégek IT-növekedési ütemét, következésképpen a többség nem igényel több fizikai eszközt, illetve nagyobb területet az adatközpontban. A gyors technológiai fejlődés egyébként az adatközpont-szolgáltatóknak is fejfájást okozhat. Míg az IT-eszközök átlagos élettartama 3-4 év, addig egy adatközpontot jellemzően 15-20 évre építenek. Komoly probléma például, hogy a nagyobb számítási teljesítményű gépek több áramot vesznek fel és több hőt termelnek elődeiknél. A megváltozott körülmények között alternatív megoldásokat kell alkalmazni mind az áramellátásra, mind a hűtésre.

A vállalatok egy részének még mindig vannak ellenérzéseik a kiszervezéssel kapcsolatban. Legyen szó kis-, közép- vagy nagyvállalatról, fellelhető az a nézet, hogy az informatikai eszközök csak házon belül vannak igazán biztonságban. A nagyvállalati IT-szervezetek félelmeiről sem szabad megfeledkezni. Sokan attól tartanak, hogy a napi üzemeltetési feladatok csökkenése megkérdőjelezi az IT-csapat létjogosultságát. A szakember véleménye szerint azonban erről szó sincs. A vállalati informatikusoknak szemléletet kell váltaniuk és más feladatokat kell ellátniuk, mint korábban, például azzal kell foglalkozniuk, hogy miként támogathatná az IT hatékonyabban az üzleti folyamatokat.

Szempontrendszer iparági segítséggel

Adatközpont-kapacitásban tehát nincs hiány. Ha valaki be akarja költöztetni IT-eszközeit egy kolokációs központba, minden további nélkül megteheti azt. Kérdés azonban, hogy megtalálja-e a számára optimális létesítményt és legjobb szolgáltatásokat. Az IVSZ-nél úgy tapasztalják, hogy a szolgáltatók és az ügyfelek nem mindig beszélnek egy nyelven. A potenciális bérlők irreális elvárásokat támasztanak tenderkiírásaikban, illetve a beérkező ajánlatok rendkívül nehezen hasonlíthatók össze. Látva ezeket a problémákat, az Adatközpont és Felhő Munkacsoport belefogott egy adatközpont-döntési szempontrendszer kidolgozásába. Céljuk, hogy a piacot bizonyos mértékig objektivizálják, illetve a tenderekben összehasonlítható kép alakuljon ki. Jelenleg a munka felénél járnak, az 1.0-s változat várhatóan 2014 végére készül el.

A szempontrendszer alapján az ügyfelek meg tudják majd határozni elvárásaikat, technológiai igényeiket, a szolgáltatók pedig össze tudják állítani ajánlataikat. Világosan kiderül tehát, hogy mire van igény, mit tartalmaznak az ajánlatok, illetve mi mennyibe kerül.

Drága a Tier-pecsét

Tipikus félreértés például, amikor az ügyfél a tenderkiírásban Tier 4 besorolású adatközponti rendelkezésre állást követel meg. Az Uptime Institute világszerte elterjedt minősítési rendszerében ez a legmagasabb besorolás. Hasonlóképpen többnyire indokolatlan a 99,999 százalékos rendelkezésre állás előírása az adatközpontok számára, hiszen a rendszer többi eleme (például az internet-hozzáférés) jellemzően nem éri el ezt a szolgáltatási szintet.

Deliága Ákos (HP), a munkacsoport helyettes vezetője felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon egyetlen adatközpont sem rendelkezik Tier 4 vagy bármilyen más Tier-besorolással. A hivatalos minősítéseket ugyanis rendkívül körülményes és drága megszerezni, ráadásul gyakolatilag csak úgy lehetséges, ha a létesítményt eleve a Tier-besoroláshoz igazodva kezdik el építeni. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a hazai adatközpontok rendelkezésre állása nem kielégítő, ugyanakkor kétségtelen, hogy a Tier-minősítés hiánya a nemzetközi porondon versenyhátrányt jelenthet. (A környező országok közül Romániában és Ukrajnában van Tier-besorolású adatközpont.)

Az ügyfelek előszeretettel írnak elő ajánlatkéréseikben irreálisan alacsony energiahatékonysági mutatót (PUE – power usage effectiveness). A PUE nem más, mint az adatközpont teljes energiafogyasztásának (IT, hűtés, világítás, veszteség) és az ICT-eszközök energiafogyasztásának az aránya. Tény, hogy az alacsonyabb PUE kisebb energiaköltséget jelent egy adott informatikai eszközparknál, de ez bizonyos szinten túl már nagyon drága hűtési megoldásokhoz vezetne. További probléma, hogy a PUE mutató nem mond semmit az informatikai szolgáltatás hatékonyságáról. Egy zöld informatikai szolgáltatás kialakításánál a hatékony hűtés mellett ugyanolyan fontos, hogy maga az IT-rendszer is energiahatékony legyen.

Menedzselt és zöld

Napjainkban a szolgáltatók komoly lépéseket tesznek a hatékonyabb és tudatos adatközpont-üzemeltetés irányában. Terjed az úgynevezett DCIM (data center infrastructure management), amivel gyakorlatilag az adatközpont minden eleme nyomon követhető. A korszerű monitorozó rendszer segítséget nyújt a napi üzemeltetéshez, az új bérlők elhelyezéséhez, a hibajavításhoz, a bővítéshez, a túlmelegedett zónák feltérképezéséhez stb.

Általános irány, hogy az adatközpont minél zöldebb legyen. Különböző alternatív energiaforrások kerülnek szóba. A technológiák rendelkezésre állnak, az igazi kérdés a megtérülés, illetve a fizetőképes kereslet.

Sok fejtörést okoz a szolgáltatóknak az adatközpontban keletkező hő megfelelő elvezetése, hasznosítása. Minél nagyobb az eszközök kapacitása, annál több hőt termelnek, ugyanakkor minél modernebb egy eszköz, annál magasabb üzemi hőmérsékletet visel el. A szakemberek véleménye szerint a mai általános gyakorlatnál magasabb hőmérsékletet is be lehetne állítani az adatközpontokban, ha az ügyfelek nem ragaszkodnának a konzervatív körülményekhez. Magasabb környezeti hőmérséklet esetén kevesebb energiát kellene fordítani a hűtésre, azaz közelebb kerülnénk a zöld IT-hoz.

Esélylatolgatás

Lendületet adna a magyar adatközpont piac fejlődésének, ha nemcsak Budapesten, hanem más régiókban is lennének létesítmények, vélik az IVSZ Adatközpont és Felhő Munkacsoportjának vezetői. Szakemberekben nincs hiány, az ország európai elhelyezkedése kedvező. Javítaná a nemzetközi versenyhelyzetünket, ha az adatközpontok (amelyek hatalmas áramfogyasztók) a jelenleginél kedvezőbb áron vásárolhatnák meg az áramot, vagy a zöld technológiák támogatást kapnának. Szintén pozitív hatással volna a piacra, illetve egyre többeket vonzana ide, ha néhány globális vállalat magyarországi adatközpontba költözne.

Iparági fogalomtár

Az IVSZ 2010-ben alakult Adatközpont Munkacsoportjának – amely ma Adatközpont és Felhő Munkacsoportként működik – jelenleg több mint 20 tagja van. Az adatközpont-szolgáltatókat és -építőket tömörítő szervezet egyik első feladatául tűzte ki egy egységes iparági fogalomtár létrehozását. A terület alapfogalmait összefoglaló anyag 1.0-s verziója 2013-ban elkészült. A fogalomtár elterjedése és használata várhatóan hozzájárul, hogy a tenderek, majd a későbbi munkakapcsolat során a szolgáltatók, a szállítók és az ügyfelek (bérlők) közös nyelvet használjanak, és a fogalmak mögötti tartalom mindenki számára egyértelmű legyen.

Forrás: Computerworld

Díjaink
A megrendelőink és az üzleti világ a munkáink és a díjaink alapján ítéli meg a vállalkozóit.

 
 

Támogatásaink
A TELVILL Kft. támogatta, támogatja a Miskolci Vadasparkot, a Mikulásvonatot és számos Alapítványt.

 
Copyright © 2004 - 2014. TELVILL Kft. Minden jog fenttartva.